A kenyeret, miel\u0151tt megszegt\u00e9k, gyakran kereszttel jel\u00f6lt\u00e9k meg, <\/strong>f\u0151k\u00e9nt faluhelyen.<\/strong> Ennek term\u00e9szetesen vall\u00e1si vonatkoz\u00e1sa van, hiszen az\u00e1ltal, hogy k\u00e9ssel keresztet rajzolnak a keny\u00e9rre, azt jelzik, hogy ez egy Istent\u0151l kapott adom\u00e1ny, mely\u00e9rt h\u00e1l\u00e1snak kell lenni. <\/p>\n\n\n\n A keny\u00e9r megszeg\u00e9se<\/strong> \u00e1ltal gyakran megel\u0151zik azt, hogy a keny\u00e9r megrepedezzen\nvagy elhasadjon s\u00fct\u00e9s k\u00f6zben. <\/p>\n\n\n\n A keny\u00e9r alap\u00e9lelmiszerk\u00e9nt van sz\u00e1mon tartva orsz\u00e1gunkban<\/strong>. Rom\u00e1ni\u00e1ban egy ember \u00e1tlagosan 8 kg kenyeret fogyaszt el havonta \u00e9s az \u00f6sszes keny\u00e9rt\u00edpus k\u00f6z\u00fcl a vekni a legn\u00e9pszer\u0171bb. Erd\u00e9lyben a feh\u00e9r szeletelt vekni a legkedveltebb. <\/p>\n\n\n\n A szeletelt keny\u00e9r<\/strong> egy amerikai \u00e9kszer\u00e9sz, Otto Frederick Rohwedder tal\u00e1lm\u00e1nya\nvolt, aki 1912-ben megalkotta a keny\u00e9rszeletel\u0151g\u00e9p protot\u00edpus\u00e1t, melyet 1928-ra\nel is k\u00e9sz\u00edtettek. A g\u00e9p a kenyeret nem csak felszeletelte, hanem be is csomagolta\n\u00e9s emiatt hatalmas n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett a tal\u00e1lm\u00e1ny Amerik\u00e1ban abban az id\u0151ben.\n<\/p>\n\n\n\n A vil\u00e1g legr\u00e9gebbi\nkenyer\u00e9re<\/strong> \u00e9szak-kelet Jord\u00e1ni\u00e1ban\nleltek r\u00e1 a r\u00e9g\u00e9szek. A kelesztetlen, lep\u00e9nyhez hasonlatos lep\u00e9nykeny\u00e9r \u00e1rpa \u00e9s\nzab \u0151rl\u00e9s\u00e9b\u0151l nyert lisztb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s t\u00f6bb mint 14.500 \u00e9ves. <\/p>\n\n\n\n T\u00f6bbsz\u00e1z t\u00edpus\u00fa keny\u00e9r<\/strong> l\u00e9tezik a vil\u00e1gon, melyek mind k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek m\u00e9ret\u00fckben, \u00f6sszet\u00e9tel\u00fckben, text\u00far\u00e1jukban \u00e9s form\u00e1jukban. Olaszorsz\u00e1gban a Foccaccia \u00e9s Ciabatta, Franciaorsz\u00e1gban a bagett, N\u00e9metorsz\u00e1gban a Pumpernickel igen n\u00e9pszer\u0171 keny\u00e9rv\u00e1ltozatok. G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban a pit\u00e9t, az arab orsz\u00e1gokban a khubz-ot, D\u00e9l-Amerik\u00e1ban a tortill\u00e1t, m\u00edg Indi\u00e1ban, Pakiszt\u00e1nban \u00e9s Bangladeshben a chapati nevezet\u0171 lep\u00e9nykenyeret kedvelik. <\/p>\n\n\n\n Rekorder keny\u00e9r:<\/strong> A legnagyobb krumpliskenyeret 2013-ban Rom\u00e1ni\u00e1ban s\u00fct\u00f6tt\u00e9k\na World Record Academy szerint. A keny\u00e9r 6 \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl s\u00fclt 300 Celsius\nfokra felhev\u00edtett kemenc\u00e9ben. 57 kg liszt, 34 liter v\u00edz, 5 kg krumpli \u00e9s 1 kg \u00e9leszt\u0151\nmeg s\u00f3 kellett hozz\u00e1. <\/p>\n\n\n\n Keny\u00e9r, mint t\u00e1lca<\/strong>: Eur\u00f3p\u00e1ban a k\u00f6z\u00e9pkorban a kenyeret t\u00e1lcak\u00e9nt is haszn\u00e1lt\u00e1k. Az \u00e9tkez\u00e9s v\u00e9g\u00e9n a kenyeret, melyr\u0151l elfogyott az \u00e9tel, a szeg\u00e9nyeknek vagy kuty\u00e1knak adt\u00e1k. Csup\u00e1n a 15-ik sz\u00e1zadban v\u00e1ltott\u00e1k le a kenyeret \u00e9s ker\u00fcltek haszn\u00e1latra a fat\u00e1ny\u00e9rok.<\/p>\n\n\n\n Keny\u00e9r, mint fizet\u0151eszk\u00f6z:\n<\/strong>a m\u00faltban a kenyeret egyfajta fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt\nis haszn\u00e1lt\u00e1k, hiszen a munk\u00e1sokat gyakran keny\u00e9rben fizett\u00e9k. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n a keny\u00e9r az emberis\u00e9g egyik alapeledelk\u00e9nt szolg\u00e1lt. Manaps\u00e1g m\u00e1r rengetegf\u00e9le t\u00edpus\u00e1t ismerj\u00fck, melyek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le gabon\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclnek \u00e9s m\u00e1s-m\u00e1s f\u0171szerez\u00e9ssel vannak ell\u00e1tva, mely ak\u00e1r orsz\u00e1gonk\u00e9nt is v\u00e1ltozhat. Sokan \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy m\u00e1r mindent tudnak a keny\u00e9rr\u0151l, amit \u00e9rdemes, ma azonban n\u00e9h\u00e1ny olyan \u00e9rdekess\u00e9get osztunk meg, mely minden bizonnyal \u00fajdons\u00e1gk\u00e9nt hat. \u00cdme 10 dolog, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3271,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"footnotes":""},"categories":[148,149],"tags":[],"class_list":["post-3273","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog","category-blog-hu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3273","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3273"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3273\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3271"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3273"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3273"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3273"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/kovacs.ro\/wp-content\/uploads\/2019\/11\/BSS_9148.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n