Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy anyuka, egy\napuka \u00e9s egy barna szem\u0171 kisle\u00e1ny. Egyik nap kor\u00e1n reggel volt m\u00e9g, azonban az\nanyuka meg az apuka m\u00e1r jav\u00e1ban s\u00fcr\u00f6gtek-forogtak a konyh\u00e1ban. Egyik\u00fck egy\nb\u00f6gr\u00e9be forr\u00f3 k\u00e1v\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tt, mik\u00f6zben a m\u00e1sik sietve friss, ropog\u00f3s krumplis sz\u00e9kely\nkenyeret kent vajjal, szal\u00e1mit szeletelt, sajtot v\u00e1gott \u00e9s szendvicset\ncsomagolt. Egyik erre, m\u00e1sik arra sietett, a kisl\u00e1ny pedig mindv\u00e9gig \u00e1rgus\nszemekkel figyelte a menetet. Kez\u00e9ben egy kis, piros ruh\u00e1s pl\u00fcssman\u00f3t\nszorongatott, melyet arc\u00e1hoz emelt, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1: <\/p>\n\n\n\n
– Man\u00f3, \u00e9n egyszer\u0171en nem \u00e9rtem\u2026 Mi\u00e9rt kell minden reggel\nilyen fut\u00e1s legyen? Mi\u00e9rt nem k\u00e9sz\u00fclhet mindenki el sz\u00e9pen, lassan, egy\u00fctt? <\/p>\n\n\n\n
A gondolatmenetet az anyuka szak\u00edtotta f\u00e9lbe: <\/p>\n\n\n\n
– Gyer\u00fcnk, Anna, vedd a kab\u00e1tod! M\u00e1ris indulnunk kell! \u2013\nmondta, majd kiviharzott az ajt\u00f3n, hogy elind\u00edtsa a kocsit. Anna fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt,\nfelvette iskolat\u00e1sk\u00e1j\u00e1t \u00e9s kifel\u00e9 indult. A k\u00fcsz\u00f6br\u0151l m\u00e9g visszal\u00e9pett, hogy\nmag\u00e1val vigye Man\u00f3t is.<\/p>\n\n\n\n
Egy szok\u00e1sos nap volt: hatalmas torl\u00f3d\u00e1s az utakon, aut\u00f3k\ndud\u00e1ja mindenfel\u0151l, mik\u00f6zben az apuka orra alatt d\u00f6rm\u00f6g\u00f6tt valamit, amit Anna\nnem \u00e9rtett. Be\u00e9rt az oszt\u00e1lyba, le\u00fclt a hely\u00e9re, majd unottan kib\u00e1mult az\nablakon. \u00c9s akkor megl\u00e1tta. Biztos az volt, amire gondolt? M\u00e9g egy \u00e9s m\u00e9g egy\u2026\nIgen! V\u00e9gre!<\/p>\n\n\n\n
Megpillantotta az els\u0151 n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3pih\u00e9t, mely gyeng\u00e9den\nsz\u00e1lling\u00f3zott a bor\u00fas id\u0151ben. Felcsillant szemekkel b\u00e1mult ki az ablakon \u00e9s eg\u00e9sz\nnapon kereszt\u00fcl k\u00e9ptelen volt a tan\u00edt\u00f3n\u0151re figyelni. M\u00e9g a kedvenc szendvics\u00e9t\nis gyorsan megette, melyet m\u00e1skor oly lassan \u00e9s hatalmas \u00e9lvezettel fogyasztott\nel. M\u00e9g sosem v\u00e1rta ilyen izgatottan az utols\u00f3 sz\u00fcnetet jelz\u0151 cseng\u0151t \u00e9s amint\nmegsz\u00f3lalt, megfogta kab\u00e1tj\u00e1t, t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t \u00e9s Man\u00f3j\u00e1t \u00e9s els\u0151k\u00e9nt rohant ki az\noszt\u00e1lyteremb\u0151l. Apa \u00e9s anya m\u00e1r v\u00e1rta \u0151t a kocsiban \u00e9s b\u00e1r leszidt\u00e1k amiatt,\nhogy nem vette mag\u00e1ra kab\u00e1tj\u00e1t, m\u00e9gsem b\u00e1nta. Ahogyan a lassan halad\u00f3 aut\u00f3k\nsor\u00e1t, a sok m\u00e9rgel\u0151d\u0151 embert \u00e9s a szok\u00e1sos forgalmi dug\u00f3kat sem. Anna szeme\nel\u0151tt csup\u00e1n egyetlen dolog lebegett: ahogyan any\u00e1val meg ap\u00e1val a h\u00f3ban\nj\u00e1tszadoznak, amint haza\u00e9rnek. <\/p>\n\n\n\n
Ahogy\napa leparkolt, Anna kipattant a kocsib\u00f3l, feln\u00e9zett az \u00e9gre \u00e9s elmosolyodott.\nKiny\u00fajtotta a nyelv\u00e9t, majd hagyta a hatalmas h\u00f3pelyheket r\u00e1esni a nyelv\u00e9re.\nAnya megpillantotta, majd pisolyogva \u00edgy sz\u00f3lt: <\/p>\n\n\n\n
–\nAnn\u00e1csk\u00e1m, hagyj helyet az eb\u00e9dnek is!<\/p>\n\n\n\n
–\nIgenis, anya! \u2013 v\u00e1laszolta vid\u00e1man Anna. \u2013 Ugye ma egy\u00fctt fogjuk meg\u00e9p\u00edteni a\nh\u00f3embert az udvaron? \u2013 any\u00e1nak leg\u00f6rb\u00fclt a sz\u00e1ja amint v\u00e1laszolt: – Megpr\u00f3b\u00e1lok\nkisl\u00e1nyom, de el\u0151tte el kell k\u00e9sz\u00edtenem az eb\u00e9det \u2013 h\u00e1zi k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 pizza a mai\nmen\u00fc, a kedvenced! M\u00e1r meg is vettem a pizzalapokat \u00e9s k\u00e9sz\u00edtem hozz\u00e1 a\nparadicsomsz\u00f3szt! \u2013 Anya megpr\u00f3b\u00e1lta jobb kedvre der\u00edteni l\u00e1ny\u00e1t, azonban az r\u00e1\nsem heder\u00edtett \u00e9s t\u00fcst\u00e9nt ap\u00e1hoz fordult: <\/p>\n\n\n\n
– H\u00e1t\nte apa? Te ugye j\u00f6ssz\nvelem? <\/p>\n\n\n\n
– Nemsok\u00e1ra kisl\u00e1nyom, csak el\u0151bb fel kell tennem a t\u00e9li\nkerekeket a kocsira, mert m\u00e1sk\u00e9pp megb\u00fcntetnek. \u2013 Anna hitetlen\u00fcl n\u00e9zett hol\napj\u00e1ra, hol anyj\u00e1ra, majd sz\u00e9p lassan a szekr\u00e9nyhez ment, fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s\nman\u00f3j\u00e1t a f\u00f6ld\u00f6n h\u00fazva maga ut\u00e1n kis\u00e9t\u00e1lt a friss, ropog\u00f3s h\u00f3ba. <\/p>\n\n\n\n
Kiv\u00e1l\u00f3an elj\u00e1tszadozott egymag\u00e1ban, pontosabban, a man\u00f3ja\nt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban, akivel mindv\u00e9gig t\u00e1rsalgott \u00e9s akinek folyton magyar\u00e1zott\nvalamit. H\u00f3embert \u00e9p\u00edtettek, h\u00f3angyalokat rajzoltak, majd Anna kicsiny\nh\u00f3goly\u00f3kkal dob\u00e1lta meg a konyhaablakot, ahol anya a pizz\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette. A\nfiatal n\u0151 kij\u00f6tt az ajt\u00f3ba \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt: <\/p>\n\n\n\n
– Kisl\u00e1nyom, most tettem be a pizz\u00e1t a s\u00fct\u0151be, van 15\nperc\u00fcnk a j\u00e1t\u00e9kra! \u2013 Majd kil\u00e9pett a h\u00f3es\u00e9sbe, nyom\u00e1ban ap\u00e1val, akinek ruh\u00e1ja\nm\u00e9g mindig kiss\u00e9 koszos volt a ker\u00e9kcsere ut\u00e1n. <\/p>\n\n\n\n
A m\u00f3ka h\u00e1rmasban folytat\u00f3dott: anya a h\u00f3emberre cilindert\n\u00e9s egy s\u00e1lat helyezett, apa k\u00f6vekb\u0151l szemet, sz\u00e1jat rajzolt neki \u00e9s egy s\u00e1rgar\u00e9p\u00e1t\ntett a feje k\u00f6zep\u00e9re, orr gyan\u00e1nt, m\u00edg Anna k\u00e9t \u00e1gacsk\u00e1t sz\u00fart az oldal\u00e1ba. Olyannyira\nbelefeledkeztek a j\u00e1t\u00e9kba, hogy alig hallott\u00e1k meg a s\u00fct\u0151 hangos csicserg\u00e9s\u00e9t,\nmely jelezte, hogy k\u00e9sz az \u00edzletes eb\u00e9d. <\/p>\n\n\n\n
Anna szomor\u00faan hagyta maga m\u00f6g\u00f6tt a t\u00e9li csodavil\u00e1got,\nazonban korg\u00f3 gyomra befel\u00e9 tess\u00e9kelte a kisl\u00e1nyt. Vacsora ut\u00e1n leheveredett az\n\u00e1gyra man\u00f3j\u00e1val egy\u00fctt, anya csatlakozott hozz\u00e1, majd mes\u00e9t olvasott neki. Anna\nfigyelmesen hallgatta a mes\u00e9t \u00e9s n\u00e9zte a sz\u00ednes rajzokat. Anya meleg hangja\nnyugalommal t\u00f6lt\u00f6tte el \u00e9s a meseolvas\u00e1s mindenk\u00e9pp a nap egyik f\u00e9nypontj\u00e1nak\nsz\u00e1m\u00edtott. Kis id\u0151 eltelt\u00e9vel anya egyre lassabban \u00e9s csendesebben olvasott. Hirtelen\na k\u00f6nyv kics\u00faszott a kez\u00e9b\u0151l \u00e9s \u00f6sszecsuk\u00f3dott. De hiszen elaludt! <\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r Anna is nagyon \u00e1lmos volt, a Man\u00f3 fel\u00e9 fordult \u00e9s \u00edgy\nsz\u00f3lt: <\/p>\n\n\n\n
– Szeg\u00e9ny anya, m\u00e9g a meseolvas\u00e1sba is belealudt, olyan\nf\u00e1radt. B\u00e1rcsak minden munk\u00e1t el tudna v\u00e9gezni egy csettint\u00e9sre \u00e9s akkor minden\nnapot egy\u00fctt t\u00f6lthetn\u00e9nk \u00e9s j\u00e1tszadozhatn\u00e1nk, m\u00edg a vil\u00e1g! J\u00f3 \u00e9jt neked\nMan\u00f3k\u00e1m. Sz\u00e9p \u00e1lmokat! \u2013 amint kimondta, el is szenderedett. Az aznapi havas\nkalandjair\u00f3l \u00e1lmodott, amikor egy furcsa hangra lett figyelmes.<\/p>\n\n\n\n
– \u00c9bredj Anna, \u00e9bredj! <\/p>\n\n\n\n
Miel\u0151tt kinyitotta volna a szem\u00e9t, Anna nehezen hitte el,\nhogy m\u00e1ris reggel van \u00e9s anya sz\u00f3l\u00edtja. De mi lett a hangj\u00e1val? Megd\u00f6rzs\u00f6lte\nszemeit, majd kinyitotta \u0151ket \u00e9s menten elk\u00e9pedt. Anya m\u00e1r nem fek\u00fcdt mellette.\nHelyette egy csillog\u00f3 szemp\u00e1r b\u00e1multa k\u00f6zelr\u0151l. <\/p>\n\n\n\n
– H\u00e1t te meg ki vagy? \u2013 k\u00e9rdezte f\u00e9l\u0151s hangon.<\/p>\n\n\n\n
– Hogy \u00e9n ki vagyok? H\u00e1t te h\u00edvt\u00e1l engem ide! \u2013 v\u00e1laszolta a cseng\u0151, v\u00e9kony hang. <\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9net folytat\u00f3dik…<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy anyuka, egy apuka \u00e9s egy barna szem\u0171 kisle\u00e1ny. Egyik nap kor\u00e1n reggel volt m\u00e9g, azonban az anyuka meg az apuka m\u00e1r jav\u00e1ban s\u00fcr\u00f6gtek-forogtak a konyh\u00e1ban. Egyik\u00fck egy b\u00f6gr\u00e9be forr\u00f3 k\u00e1v\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tt, mik\u00f6zben a m\u00e1sik sietve friss, ropog\u00f3s krumplis sz\u00e9kely kenyeret kent vajjal, szal\u00e1mit szeletelt, sajtot v\u00e1gott \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":3289,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_exactmetrics_skip_tracking":false,"footnotes":""},"categories":[148],"tags":[],"class_list":["post-3291","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3291","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3291"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3291\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3289"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3291"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3291"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kovacs.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3291"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}