A történelem folyamán a kenyér az emberiség egyik alapeledelként szolgált. Manapság már rengetegféle típusát ismerjük, melyek különféle gabonából készülnek és más-más fűszerezéssel vannak ellátva, mely akár országonként is változhat. Sokan úgy gondolják, hogy már mindent tudnak a kenyérről, amit érdemes, ma azonban néhány olyan érdekességet osztunk meg, mely minden bizonnyal újdonságként hat. Íme 10 dolog, amit nem tudtál a kenyérről:
Több ezer éves múlt: kutatók megállapították, hogy a kenyér több mint 30.000 éves múlttal rendelkezik és az idők során sokat változott úgy az összetétele, mint a megjelenési formája. A legelső kelesztetlen kenyértípus a Felső Paleolitikum korszakából származik és Európa területén készült, az első kelesztett kenyeret pedig az Ókori Egyiptomiak készítették.
A kenyeret, mielőtt megszegték, gyakran kereszttel jelölték meg, főként faluhelyen. Ennek természetesen vallási vonatkozása van, hiszen azáltal, hogy késsel keresztet rajzolnak a kenyérre, azt jelzik, hogy ez egy Istentől kapott adomány, melyért hálásnak kell lenni.
A kenyér megszegése által gyakran megelőzik azt, hogy a kenyér megrepedezzen vagy elhasadjon sütés közben.
A kenyér alapélelmiszerként van számon tartva országunkban. Romániában egy ember átlagosan 8 kg kenyeret fogyaszt el havonta és az összes kenyértípus közül a vekni a legnépszerűbb. Erdélyben a fehér szeletelt vekni a legkedveltebb.
A szeletelt kenyér egy amerikai ékszerész, Otto Frederick Rohwedder találmánya volt, aki 1912-ben megalkotta a kenyérszeletelőgép prototípusát, melyet 1928-ra el is készítettek. A gép a kenyeret nem csak felszeletelte, hanem be is csomagolta és emiatt hatalmas népszerűségnek örvendett a találmány Amerikában abban az időben.
A világ legrégebbi kenyerére észak-kelet Jordániában leltek rá a régészek. A kelesztetlen, lepényhez hasonlatos lepénykenyér árpa és zab őrléséből nyert lisztből készült és több mint 14.500 éves.
Többszáz típusú kenyér létezik a világon, melyek mind különböznek méretükben, összetételükben, textúrájukban és formájukban. Olaszországban a Foccaccia és Ciabatta, Franciaországban a bagett, Németországban a Pumpernickel igen népszerű kenyérváltozatok. Görögországban a pitét, az arab országokban a khubz-ot, Dél-Amerikában a tortillát, míg Indiában, Pakisztánban és Bangladeshben a chapati nevezetű lepénykenyeret kedvelik.
Rekorder kenyér: A legnagyobb krumpliskenyeret 2013-ban Romániában sütötték a World Record Academy szerint. A kenyér 6 órán keresztül sült 300 Celsius fokra felhevített kemencében. 57 kg liszt, 34 liter víz, 5 kg krumpli és 1 kg élesztő meg só kellett hozzá.
Kenyér, mint tálca: Európában a középkorban a kenyeret tálcaként is használták. Az étkezés végén a kenyeret, melyről elfogyott az étel, a szegényeknek vagy kutyáknak adták. Csupán a 15-ik században váltották le a kenyeret és kerültek használatra a fatányérok.
Kenyér, mint fizetőeszköz: a múltban a kenyeret egyfajta fizetőeszközként is használták, hiszen a munkásokat gyakran kenyérben fizették.